2020 március elejétől április elejéig tartó időszak biztosan úgy fog megmaradni a tőzsdei világ emlékezetében, mint a szélsőségek hónapja: 40%-os veszteség a tőzsdéken összesen 4 hónap alatt, ezt követően történelmi árfolyamnyereségek, mint például több, mint 11%.-os növekedése az USA vezető indexének, a Dow Jonesnak március 24-én – ami a Dow Jones legmagasabb napi nyereségének felel meg, majd 90 éve; és egyes vállalatok, akik több, mint 20%-ot, vagy annál is többet nyertek. „89 évbe telt, hogy ezt megéljem“ mondta a legendás Value-Investor Warren Buffet az utóbbi hónap tőzsdei veszteségének gyorsaságáról, azonban ugyanebben az interjúban azt is elárulta, hogy ő a részvénypiacok pánikszerű esését nem találta természetellenesnek, mert mint mondta „Azon piacok, amelyek percről percre nyitva kell legyenek, ilyen nagy mértékben reagálnak a hírekre“. Warren Buffet arról ismert, hogy vagyonát elsősorban úgy szerezte, hogy akkor fektetett be, amikor „az ágyúk dörögtek“ és ezáltal válságos időkben alacsony árfolyamon részesedést szerzett kiváló vállalatokból.

A reálgazdaságra való kihatás

Egészen addig, amíg nem áll rendelkezésre oltóanyag, illetve gyógyszer a koronavírussal szemben, a kormányok világszerte kijárási tilalmakkal próbálják megfékezni és megállítani a járvány terjedését, hogy az egészségügyi rendszert fenntarthassák. Mindez közvetlen hatással van a gazdaságra, mivel főként a vállalatok, akik közvetlen és személyes ügyfélkapcsolattal állnak, alig, vagy egyáltalán nem tudnak működni. A konzekvenciákat részben levonhatjuk közvetlenül az USA munkanélküliségi rátájának emelkedéséből. Mialatt az amerikaiak nemrég még szinte egy teljes foglalkoztatottságot értek el, hetente kb. 200.000 munkanélküli első regisztrációját végezték el és ugyanilyen sok új állásajánlatot is adtak ki, ez azonban most teljesen megváltozott a kijárási tilalom által, ami időközben az amerikai polgárok 80%-át érinti: a munkanélküli bejelentkezések száma csak márciusban 10 millióra emelkedett és mivel kijárási tilalom meghosszabbítása várható, ez ezt a számot kb. 25 millióra emelheti. Nehezítő körülmény, hogy az amerikaiak 40%-a átlagosan kevesebb, mint 400 dollár megtakarítással rendelkezik.

A világ a korona vírus után és az ő nyertesei

Az aktuális fogyasztói statisztikák Kínából arra engednek következtetni, hogy ha a vírus terjedése megállításra kerül, a kereslet ugrásszerűen vissza fog térni. Ezután a szállítóhálózatok újra összekapcsolódnak, az emberek újra üzletekbe, éttermekbe, hotelekben fognak fogyasztani és dolgozni. A kínálati oldalt tekintve, pedig a vállalatok mindent meg fognak tenni azért, hogy a keresletet kielégítsék. A válságnak – mint ahogy eddig minden válságnak – nyertesei és vesztesei egyaránt vannak. Vállalatok, akik erősen érintettek voltak, de azok a vállalatok is, akik ebben az időben, vagy ezután profitálnak, mint például a technológiai cégek, akik az embereket digitálisan összekötik, a kereskedelem, akik továbbra is nyitva vannak, a gyógyszervállalatok és az egészségügyi vállalatok, valamint azon vállalatok, akik a saját likviditásukkal ebben a válságban konkurenseiket, vagy érdekes szakágakat költséghatékonyan  tudtak átvenni. Sőt még az olajipar is, aki az olaj árának több, mint 50%-os eséséhez aszisztált, 10-20 éves középtávon olajkereslettel számol – amíg az alternatív energia mindent lefedő alternatívává válik – és az olcsó olajtartalékokból, amelyeket ezekben az időkben tároznak be, a jövőben profitálni fognak.

Az értéktárgyakba történő befektetés most fontosabb, mint bármikor valaha

A magánszemélyek szintjén is lesznek nyertesek és vesztesek. „A spórolás egy kincs“ mondás alapján azok jönnek ki jól, akik a költségvetésüket olyan mértéktartóan tudják tartani, hogy a kiadásokat és a hiteleket továbbra is fizetni tudják és hogy a bevételkiesésüket át tudják hidalni. Azonban a spórolás önmagában már nem elegendő. A milliárdos összegektől kezdve a billió euró összegű óriási stimuláló csomagok, támogatások, amiket a kormányok a gazdaságba kell pumpáljanak, mind középtávon és mind hosszútávon kihatással lesznek a népesség megtakarított pénzösszegeire.

Most méginkább érvényes – amellet, hogy egy bizonyos készpénztartalék legyen otthon és bankszámlán – a tartalékokat értéktárgyakban tartani, hogy az értéket és plusz értékfejlődést előidézhessük és hosszútávon tartani tudjuk. Olyan értékekben, amik mindíg is inflációs védelmet nyújtottak, mint például ingatlan, fizikai arany, részvénybefektetés. Ebben pedig a minőségi befektetés és a vagyon széleskörű felosztás döntő szerepet játszik.

De mikor is van a helyes beszállási időpont? Avagy: Ne féljen a rossz időzítéstől!

A kettős, vagy kétirányú búvár-jelenség (double-dip) a tőzsdén azt jelenti, hogy az árcsökkenés után a piacok rövid távú fellendülését egy újabb, mélyebb fellendülés követi. Ez gyakran előfordul, ám hosszú távon nincs jelentősége.

A piacok tartós fellendülése során nem csak jelentős vételi ár csökkenésből profitálunk óriásit, függetlenül attól, hogy a double-dip előtt, vagy után vettük, mivel az árfolyamok már most történelmi alacsony szinten vannak. Tanulmányok, mint alább is látható, azt mutatják, hogy hosszú távon még a lehető legrosszabb időben történő befektetés is a legfontosabb vállalatokba, sokkal jövedelmezőbb, mint ha egyáltalán nem fektetnénk be.

A befektető 20 éven át folyamatosan a legrosszabb időpontban a S&P 500-ba fektet be, mégis 80%-os értéknövekedést könyvelhetett el.

©Adobestock